A magas vérnyomás betegség egyszerre lehet ok és következmény, ezért általában nem önmagában foglalkozunk vele. Ritka, hogy egyfajta elváltozás, betegség elszigetelten jelentkezzen. Minden mindennel összefügg, ez a testünk működésére és az egészségünkre hatványozottan igaz.
Arról már esett szó, hogy a cukorbetegek mire figyeljenek, ha vesebetegek is, ami döntően a cukorbetegség szövődményeként kialakult állapotot jelent. Ez alkalommal azt az esetet vesézzük ki, amikor a vese- és/vagy cukorbetegség magas vérnyomással társul.
Nem árt ismerni a testünk működését, mert így máris érthetőbbé válnak az étrenddel, életmóddal kapcsolatos orvosi, dietetikai tanácsok.
A magas vérnyomás esetén sokat emlegetett nátriumszegénység és sócsökkentés hátterének ismerete nagy segítségünkre lehet akkor, ha éppen megálljt parancsolnánk a megszokott mozdulatnak, és nem sóznánk meg kóstolás nélkül a már eleve ízes, fűszeres ételt. Vagy éppen könnyebben váltanánk a zsírral főzésről, sütésről az olajra, vagy választanánk a zsírszegény, soványabb alapanyagokat, termékeket. A nátrium mellett ugyanis az étrend zsírtartalma is számottevő a vérnyomás szempontjából.
MIÉRT OLYAN FONTOS A NÁTRIUM (KONYHASÓ), ILLETVE A ZSÍR A VÉRNYOMÁS SZEMPONTJÁBÓL?
Leegyszerűsítve (emiatt sok dolgot idézőjelbe teszek) a dolgot úgy lehetne ezt szemléltetni, mintha az ereinket, amelyekben a szívünk által keringetett vérünk áramlik, egy rugalmas falú gumicsőnek képzelnénk el. Több dolog miatt is megnőhet a nyomás ebben a csőben, vagyis a vérmennyiség által az erek falára kifejtett nyomás.
Az egyik ok az, ha az erek szűkülnek és/vagy rugalmatlanabbá válnak. Ez megtörténhet akkor, ha hosszú idő alatt az erek falán lerakódik a vérben szállított zsírok egy része (a „rossz” koleszterin, vagyis az LDL, például erre hajlamos), s így beszűkül az érpálya. Ezt hívjuk érszűkületnek. Azon a szakaszon, ahol beszűkült a „gumicső”, megnő a falára kifejtett nyomás, s egy idő után nem képes tovább tágulni sem. Az életkor előrehaladtával az ereink falának rugalmassága is csökken, emiatt szintén nőhet a vérnyomás idővel.
A vérnyomás növekedésének másik oka lehet, ha nem a cső maga szűkül vagy válik rugalmatlanná, hanem a benne áramló folyadék mennyisége nő meg. Ez történhet például akkor, ha sósabban étkezünk a kelleténél. A konyhasó ugyanis nem más, mint nátrium-klorid. A nátriumnak jelentős a vízvisszatartó hatása. A vér nagy része víz, s minél több víz marad a csőben (érben), annál nagyobb lesz az érfalra kifejtett nyomása, így ezt a vérnyomás növekedésében észlelhetjük.
Természetesen a vérnyomás növekedésének nem csak a sós, zsíros étkezés lehet az oka, mivel hormonális, veleszületett, anatómiai és egyéb okok is hozzájárulhatnak ehhez. Azonban az étrendünket és életmódunkat sokkal könnyebben tudjuk alakítani magunk is.
Összefoglalásként, nem csak a só, hanem a zsírok, s főleg a koleszterin (ami az állati eredetű zsírokból származik) mennyisége is fontos az erek állapota, így a vérnyomás szempontjából is. Éppen ezért, cukor- és vesebetegeknek, akiknél az erek állapota, illetve a vesék kiválasztó képessége is sérült lehet, fokozottabban kell figyelniük étrendjük nátrium- (só-) és zsírtartalmára.
Az egyénileg javasolt mennyiséget a szükséges orvosi vizsgálatok, eredmények fényében dietetikussal tudjuk egyeztetni.
